Gyakran Feltett Kérdések
A felek személyazonosító okmányain kívül lakcímkártya, valamint az adóazonosító jelet tartalmazó okirat (adókártya) bemutatására van szükség. Az adásvételi szerződést ügyvéd akkor jegyezheti ellen, ha az ügyfelek azonosítása megtörtént, a személyes okmányokat a felek bemutatták, és azok érvényesek voltak.
Amennyiben a felek minden lényeges kérdésben megegyeztek (vételár, fizetési feltételek, birtokba-adási határidő, stb.), akkor az egyéb személyes adatok egyeztetése után az adásvételi szerződés megkötésének nincs akadálya.
Minden lakáshitelt nyújtó bank elkészítette a saját “szerződéskötési útmutató”-ját, amire a szerződés tervezet elkészítéséhez szükség van. A bankok általában ragaszkodnak ahhoz, hogy az általuk fontosnak tartott, leginkább a jelzálogjogukra vonatkozó rendelkezések már a felek közötti megállapodásnak is a részei legyenek. Ezért célszerű a végleges szerződést csak akkor megkötni, amikor a vevő már biztonsággal tudja, hogy mely banktól és milyen összegben vesz fel kölcsönt. Ellenkező esetben a már megkötött szerződés módosítására mindenképp szükség lesz.
Ha a felek ettől eltérően nem egyeznek meg, akkor a szerződéskötés költségei a vevőt terhelik. Ezek alatt a költségek alatt értjük az ügyvédi munkadíjat, a földhivatali eljárási díjat (jelenleg ingatlanonként és eljárásonként 6.600,- Ft a tulajdonjog bejegyzésének díja), a tulajdoni lap kiváltásának díját. A vevő által fizetendő vagyonszerzési illeték és az eladót esetlegesen terhelő személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség később felmerülő költség. Ha az eladó nem magánszemély, akkor általában elvárható, hogy az eladó saját költségén szerezze be cégkivonatát, illetve bocsásson aláírási címpéldányt rendelkezésre. Hasonlóképpen, az ingatlan esetleges tehermentesítésének költsége (terhek töröltetésének minden díja és költsége) az eladót terheli.
A foglaló a szerződéskötés biztosítéka, amit a szerződéskötéskor lehet adni az eladó részére, és a később fizetendő vételárba beleszámít (hacsak a felek ettől eltérően nem egyeznek meg), a Ptk. részletesen rendelkezik a sorsáról. Ezek szerint a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti (vevő), a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszaadni (eladó). Az előleg ezzel szemben egy “egyszerű” vételár teljesítés, ami más kikötések hiányában az ügylet meghiúsulása esetén a vevőnek visszajár.
A hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke, melynek megalapítása során a hitelező által folyósított kölcsönnek hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait vesszük figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek.
Az ikerház, két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.